2015. június 23.

A blogolásról őszintén/Tippek kezdőknek

Bár nem számítok veterán bloggernek, de amióta én is tagja vagyok a közösségnek, sikerült annyi tapasztalatot és észrevételt összegyűjtenem az eltelt idő alatt a blogolással kapcsolatban, hogy most megosszam veletek. Az unalomig ismételt alapokat viszont átugrom, mert ezekkel biztosan mindenki tisztában van, aki valaha bloggerkedésbe kezdett vagy fog, mint például a jó helyesírás, könnyen olvashatóság és egy általad kedvelt alaptéma, amiről te magad írsz (vagyis nem plagizálsz). 



Ha pedig kezdő bloggerként megfogadjátok az alábbi tanácsokat, a siker garantált. Nálam legalábbis bejött. ;)

  • Légy kreatív és egyedi! – Ha blogolásba kezdesz, nem elég egy adott populáris téma, amitől bloggerként majd sikert remélsz. Bár az angol nyelvű blogok számához képest még elenyésző, de önmagunkhoz képest a magyar blogger közösség már akkora méreteket öltött, legyen szó könyves, filmes, divat vagy gasztro blogról,  hogy akármilyen témáról is írunk, biztos megírta már valaki más. Ez viszont nem baj, hiszen ettől még bárki megtalálhatja a saját olvasóközönségét, valamint a sikert, utóbbihoz viszont érdemes megtanulni azt, hogy egyediség. Ugyanis minél egyedülállóbb a blogod, annál többen fogják a te blogodat követni a többi versenytárssal ellentétben. Saját műfajomból ki indulva, egy könyves blogot önmagában nehéz kiemelni a rengetegből, de ha kreatív vagy, nyert ügyed van. Lehet ez akár egy különleges, olvasmányos hangvétel, a kritikák mellett többféle rovat (book tagek, top 10 etc.), vagy több blogműfaj vegyítése, mint például egy könyvekkel és ételekkel foglalkozó blog.  



  • Hirdesd magad pozitívan!  - Az üzleti nyelvben van egy olyan kifejezés, hogy PR (=public relations). Ez annyit tesz - amellett hogy van egy terméked, ami a blog ebben az esetben –, hogy érdemes kialakítani egy jó képet a termékről a nyilvánosság számára, annak érdekében, hogy még többen vegyék (vagy olvassák) azt. Hogyan is kapcsolódik ez a blogoláshoz? Rengeteg fiatal bloggernél látom azt, hogy egy-egy posztjukat úgy kezdik, hogy „nem ez lett a legjobb posztom, de…”. Nincs de. Honnan veszed, hogy nem lett olyan jó a bejegyzésed, mint máskor? Ezt majd eldönti úgyis az olvasó, így nem érdemes előre lehúznod magad negatívan. Ha mégis így teszel, az olvasóid pozitív véleményét kockáztatod.  Ha volt egy jó véleményük a blogodról, de azt olvassák, hogy ez rossz még szerinted is, akkor az olvasók tényleg elkezdenek arról gondolkodni, hogy „ez a blog mégsem annyira jó, hogy kövessem”. 




  • Ne ess túlzásba a blog promozással! – Ha szeretnéd, hogy minél többen felfigyeljenek a blogodra, érdemes több közösségi oldal segítségét igénybe venni. Facebook, twitter, magyarblogok.hu és könyvek esetében Moly, mind olyan oldalak, ahol megoszthatod a legfrissebb bejegyzéseid, valamint új követőkre lelhetsz. De ne promózd túl magad, mert azok számára, akik nem érdekeltek a blogodban, egyszerűen idegesítő, ha mindenhol téged látnak, akiket pedig érdekelsz, azoknak elég egyszer-kétszer látniuk a blogod emlékeztetőjét. 

  • Indíts nyereményjátékokat! – Kezdő bloggerként elgondolkodtál már azon, hogy lehet alig pár hónapos blogoknak több, mint száz követője van? A válasz: nyereményjáték. A legrégebbi, veterán könyves blogoknak nincs több, mint ezer követője, szimplán azért, mert nincs annyi hazai könyves blog olvasó. Mégis, érdemes az elején több olvasót vonzani egy nyereményjátékkal, annak érdekében, hogy később több olyan bátor olvasó is legyen, aki ráiratkozik a blogra. Ugyanis az íratlan tény, hogy minél többen követnek egy adott blogot, annál többen mernek rá feliratkozni (birka effektus). A nyereményjátékhoz viszont van egy észrevételem. A részvételhez ne csak a legegyszerűbb - iratkozz fel, lájkolj és oszd meg – feltételt érdemes megszabni, mert 1. nem mindenkinek van facebookja 2. antipatikus lehet egyeseknek, hogy a blogger így próbál több követőt szerezni 3. sokkal jobb érzés ránézni a követők számára úgy, hogy tudod, magad és a bejegyzéseid miatt követnek. 

  • Nem kell minden trollnak válaszolni! – Van egy olyan oldal, ahol az olvasók bármilyen kérdést feltehetnek a bloggernek, témától független. Ez az Ask.fm. Erre az oldalra főleg akkor érdemes időt szakítania egy bloggernek, ha van elegendő érdeklődő olvasója, mert így rengeteg kérdést kaphat nem csak a bloggal kapcsolatban, hanem egyébb dolgokkal is. De a népszerű bloggereket mindig meg fogják találni az utálkozók vagy a trollok és ennek köszönhetően jönni fognak az értelmetlen kérdések, amikre nem is várnak rendes választ a kérdezők. Más bloggerek telespammelt ask.fm-jét látva tehát az a tanácsom, hogy nem érdemes elkezdeni ezekre válaszolni, mert egy rendes olvasót sem érdekel a blogger szexuális élete vagy miért kap reci példányt, míg a kérdező nem (mindezt ötödszörre). Ha valaki mégis elkezd ezekre válaszolni, az inkább kínos és felhívó a keringőre. 
  • Kommentelj vissza! – Szeretnél több hozzászólást a blogodon? Kezdj el mások blogján kommentelni és meglátod, egy idő után – emberi természetből fakadóan – többen vissza fognak járni hozzád és hozzászólni a bejegyzéseidhez, viszonozva azt, hogy te is ezt tetted. Másfelől, egyes bloggereknél látom azt a rossz szokást, hogy nem válaszolnak a kommentekre. Igen, értem, hogy időigényes, de nem hiszem, hogy 1. olyan sok kommentelő lenne egy hazai blogon 2. ha van időd bejegyzést írni, akkor az olvasóidra is kell legyen. Ugyanis mit látnak az olvasók, ha nem válaszolnak nekik? Azt, hogy a blog írója nem tiszteli a kommentelőt és a véleményét, amikor a poszthoz hozzászólt. Ezt pedig senki nem szereti. Az nyilvánvaló, hogy a komment a blogger egy meglévő posztjára jött válaszként, de attól még szimpla bunkóság marad, ha figyelmen kívül hagyod (lehet, hogy magadban mosolyogtál rajta, de ezt senki nem látja). Ennek eredményeként, az a kevés olvasó, aki veszi a bátorságot és kommentel, egy idő után el fog maradozni.  Ezt viszont senki nem akarja, nem?
  • A recik túlértékeltek – Rengeteg embert csak az ingyen könyv, vagyis a reci példány csábít blogolásra, pedig ez rég rossz. Először is minden kezdő blogger azt hiszi, hogy a reciknek csak pozitívumai vannak, ez viszont egyáltalán nem igaz. Ha valaki írt már recenzióról kritikát, tudja azt, hogy abban a pillanatban, hogy valakinek fizetségből írsz (itt a kiadóknak az „ingyen” könyvért), akkor akármennyire is őszinte a véleményed, de mégis igyekszel szebben kifejezni magad és sokszor jobban fényezni a könyvet, mint amennyire megérdemli. Pedig a blogolás lényege az önkifejezés és a véleményünk „világgá kiáltása” lenne, amit a reci könyvek egyértelműen megakadályoznak.  Ráadásul sok fiatal blogger téveszméje az, hogy bloggerkedés jutalma az ingyenes reci példány. Persze, szép és jó, hogy egy kiadó érdemesnek tart arra, hogy elmondd a véleményed egy könyvükről, de ez már rég nem így működik, hogy ők keresnek fel (legtöbb esetben). Ha valaki nagyon ambiciózus, már pár hét bloggerkedés után felkereshet rengeteg kiadót recizés igényével, és könnyen sikerrel járhat, ha a kiadót csak a plusz reklám érdekli.
Mi kéne tehát a bloggerkedés jutalma legyen? Szerintem, ha a bloggernek sikerül egy állandó, folyton kommentelő olvasó tábort kialakítania, akkor az egyértelműen hatalmas siker. Hiszen mi, bloggerek azért kezdtük el ki írni őszintén a véleményünket a világhálóra, hogy valaki meghallgasson, vagyis olvasson, majd erről visszajelzést adjon kommentben…és nem másért. 



2015. június 19.

Top 10 ok, amiért érdemes nézni az Izombie-t

Múlt héten befejeződött az Izombie első évada, számomra temérdek sok meglepetéssel. De tényleg, ki gondolta volna, hogy ennyire fog tetszeni, amikor ki nem állhatom a zombikat? Bár a sorozat nem sok figyelmet kapott a csatorna (CW) rajongóitól, de mivel őszre szerencsére már berendelték a folytatást, ezért össze is szedek top 10 okot a sorozat kedvéréért, hátha még többen kedvet kapnak az Izombie-hoz. 


1. Akik anno szerették a Veronica Mars sorozatot (ugyanaz a rendező), vagy imádják a zombi témájú sztorikat, biztosan szeretni fogják ezt a sorozatot is. 

2. Rengeteg vicces popkulturális utalás, ami kiváló humorforrásként szolgál.



3. A sorozat képregény adaptáció, és ez látszik a stíluson is, amitől máris egyedibb lesz az sorozat.

4. Szellemes és dinamikus dialógosuk a karakterek közt.


5. Liv, a főhős, zombiként emberi agyakat kényszerül enni, amelynek (és az előző agytulajdonos személyiségének) hatására minden epizódban más karaktert kap. 

6. Fangirlködésünk  tárgya, Lowell. 




7. Bár kezdetben még nem, de fokozatosan rá éreztek arra a készítők, hogy mennyire jól kiegészíti egymást az egy epizód-egy eset és a folytatásos történet, zombi módra.

8. Ravioli. Vagyis Ravi és Liv cuki párosa, mert minden közös jelenetük fénypontja a sorozatnak és egyértelműen látszik, mennyire jól működik köztük a kémia.


9. Blaine tökéletes főgonosz, és nem csak azért, mert jó a humorérzéke.

10. Major, aki a sorozat nyolcvan százalékában csak egy idegesítő, tudatlan ex volt, de aki a fináléban nagyot robbantott. Majdnem szó szerint. 




2015. június 10.

The DUFF filmkritika

Jellemző módon, ha van egy kiemelkedően jó könyv a műfajban, Hollywoodnak mindig sikerül egy középszerű, elklisésedett és eltinisített, ízig-vérig amerikai filmet készítenie belőle. Szegény Duffal is ez történt, pedig a Bajos csajok kora már tíz éve lejárt.

A korábbi pletykákkal ellentétben, a történet - melyben Bianca egy csapat megszégyenített Duffal legyőzi a suli méhkirálynőjét, Madisont – szerencsére hamisnak bizonyult, mert a film végül is átvette az eredeti cselekményt, és a hogyan fogadjuk el önmagunkat mondanivalót, de sajnos adalékként kaptunk rengeteg sablont is, amivel a film végül elveszítette azt, amit úgy hívunk, jó könyvadaptáció.

2015. június 4.

Kiera Cass: The Heir - A koronahercegnő

Rossz ómen az, amikor egy trilógiának szánt könyvsorozatot az író megtold még több résszel, láthatólag azzal a céllal, hogy kielégítse hatalmas rajongótáborának az igényét, miközben minden épeszű ember tudja, hogy az egész a pénzről szól. 

Ezzel a gondolattal kezdtem neki a Párválasztó „trilógia” negyedik részének, arra számítva, hogy csalódni fogok benne, csak úgy, mint az előző két részben, amit nem felejtettem el említeni a korábbi kritikáimban. Ezért talán nem lehetetlen elképzelni, hogy én magam vagyok a legjobban meglepve azon, Eadlyn párválasztója mennyire tetszett! 

2015. június 1.

Könyvheti újdonságok a Maxim kiadótól

Alig éltük túl a Könyvfesztivált (pénzügyileg), de máris itt a Könyvhét, hogy újabb regényekkel örvendeztessenek meg minket a kiadók, amelyek közül összeszedtem is a Maxim Könyvkiadó friss megjelenéseit ebben a posztban. 

John Green és David Levithan:
Will & Will – Egy név, két sors

Fülszöveg: Will Grayson megismerkedik Will Graysonnal. Egy hideg éjszakán, Chicago egyik legfurcsább pontján, két idegen útja keresztezi egymást. Ettől a pillanattól kezdve kettőjük világa összekeveredik, az életük visszavonhatatlanul egybefonódik.
 A Chicago különböző kertvárosaiban lakó két Will Grayson mintha nem is ugyanazon a bolygón élne, pedig Evanston nincs is olyan messze Naperville-től. Amikor a sors ugyanarra a meglepő helyre sodorja őket, a két Will Grayson azon kapja magát, hogy életük váratlan hatással van egymásra, mindketten új és meglepő irányokban indulnak el. Régi és új barátaik – köztük a nagyon nagy és nagyon csúcs Pici Cooper, támadó játékos focista és káprázatosan tehetséges musicalszerző – segítségével a két Will végül úrrá lehet szívügyein, mi pedig tanúi lehetünk egy olyan zseniálisan szuper gimis musicalnek, amihez foghatót még nem látott a világ.