Mostanában egyre
nagyobb trendnek örvend, hogy népszerű filmek alapján írjanak regényeket. Amit
én egyszerűen nem értek. Hallottatok már olyan sikerkönyvről, ami egy filmen
alapult? Nem? Persze, mert ilyen nem létezik! Még én, könyvszerető ember is
tudom, hogy egy film sajnos mindig populárisabb lesz, mint a könyv, tehát minek
írni belőle egy regényt? Másrészt pedig, ha ezzel a húzással azt akarják
elérni, hogy az olvasó embereket is a filmre csábítsák, akkor szerintem
csúfosan megbuktak. Ugyanis miért akarnának a könyvmolyok elolvasni egy ilyen
filmből készült regényt, ha sok másik eredeti ötleten alapuló regényből is választhatnak?
Amelyeknél a történet karakterei a saját fantázián alapulnak és nem egy korábban
már látott film szereplőin? Ezzel mit szeretnének elérni a film készítői? Bár a választ nem tudom, de összeszedtem 7+1
okot, amiért szerintem nem kellene ilyen könyveket írni, mert csak a fák fogják
elszenvedni a kárt.
1. Ezeknek a
könyveknek a megírására mindig ismeretlen, kezdő írókat kérnek fel – ami persze
nem meglepő, hiszen melyik ismert író vállalna el egy ilyen munkát? A probléma
az, hogy nagyon kevés első könyves írónak van elég tapasztalata egy jó regény
megírásához, ami így a minőség rovására megy…
2. Ha az író
szeretné áthozni a teljes cselekményt a filmből a könyvbe, akkor nincs helye a
regényben lassabb történet felvezetésekre és tájleírásokra. Leírások híján
pedig a történet szárazra sikerülhet, akár a gyors eseményeken van a hangsúly,
akár nem.
3. Ezeket a
regényeket én egy kicsit úgy képzelem el, mint a fanfictionöket. Hiszen adott
egy történet, ahol az írónak át kell helyeznie a sztorit egy másik helyzetbe,
jelen esetben a filmből egy könyvre. A probléma ott kezdődik, hogy a fanfiction
írókkal ellentétben az írók keze meg van kötve, ezért nem használhatja a saját
fantáziáját és kreativitását, ami így a minőséget csökkenti, és a regény
személytelenné válását okozza. (Hiszen egy jó könyv arról ismerszik meg, hogy az író
szívét-lelkét beleadja, nem?)
4. Ha viszont a
felkért írónak túlságosan elszalad a fantáziája, akkor ugyanaz a probléma jön
fel, mint a könyvadaptációknál, amikor egy már történetet ismerő ember nézi a
filmet, vagy ebben az esetben olvassa a könyvet. Hol marad a történethűség?
5. Ezek a regények egy forgatókönyvön alapulnak. Egy forgatókönyvön, amiben a karakterek jellemzése minimális, annak köszönhetően, hogy az adott szereplőt egy színész úgyis létre fogja hozni a filmvásznon, ergo nincs szükség nagyon mély karakterek jellemzésekre. Persze a regényekből mindez hiányzik, így aki anélkül szeretné elolvasni a regényt, hogy látta volna a filmet, azoknak elég nagy hiányérzete maradhat karakterizálás terén.
6. Abban az esetben,
ha egy filmsorozatból írnak egy könyvet, mint a Reign vagy a Once Upon A Time, kissé
nehéz elképzelni, hogy képes az író egy
évadnyi cselekményt belezsúfolni egy négyszáz oldalas könyvbe. Mert egy
sorozatban létfontosságú, hogy minden egyes epizódban legyen egy izgalmas
cselekmény, de átültetni mindezt egy könyvbe? Szerintem a jóból is megért sok,
ráadásul a gyors cselekmény és akció miatt a történet bár pörgősnek tűnhet, de
jól felépítettnek, nem.
7. Van egyáltalán
megnevezése az ilyen filmből készült könyveknek? Szoktunk könyvet adaptálni a
filmvászonra, amiből született a könyv vagy a filmadaptáció megnevezés, de…
filmet adaptálni könyvre? Szerintem ez még nyelvtanilag sem helyes.
7+1. Egy
könyvadaptáció megnézése után sokan valljuk azt, hogy a film jó, de a könyv
jobb volt – persze kivétel erősíti a szabályt. Miért ne vonatkozhatna ez a
filmből készült regényekre is? Hiszen mindig az első a jobb.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése