Salla Simukka: Vérvörös

Mert a tündérmesék is lehetnek néha ijesztőek...

A történetről: A 17 esztendős Lumikki Andersson kivételesen zárkózott lány, aki szinte minden iskolai aktivitásból kihúzza magát. Egyik nap azonban a fotószakkör előhívójában bankjegyeket talál felaggatva a szárítóra. Mint hamarosan kiderül, Lumikki három osztálytársa tetemes mennyiségű véres bankjegy birtokába jutott, de ekkor még egyikük sem sejti, hogy egy nemzetközi drogkartell piszkos ügyeibe nyúltak. A baráti társaság egyik tagja kinyomozza, hogy apja, a közkedvelt rendőr is nyakig benne van az ügyben, és a fiatalok orosz és észt bűnözőkkel a nyomukban végül egy titokzatos kastélyban találnak menedéket, ahol a fura fedőnevű Jeges Medve vendégszeretetét élvezhetik, ki tudja meddig… Majd az évtized leghidegebb telén, mikor mindent beborít a kékesen csillogó friss hó, vércseppek lepik el az utcákat.

Continue reading →

A Cinderella film, avagy egy újabb Hamupipőke feldolgozás

Bár nem a kedvenc Disney-mesém, de mivel imádom a tündérmese feldolgozásokat - már amelyik jól sikerül – mind könyvben, mind filmben - ezért a legújabb Hamupipőke feldolgozásra is nagyon kíváncsi voltam. Kezdeti lelkesedésem viszont finoman szólva is alábbhagyott, amikor először láttam a film előzetesét.  Mégis mitől lenne érdekes ugyanazt a történetet látni csak élőszereplős változatban? Szkepticizmusom ellenére viszont maradt egy kis reményem arra, hogy mégis fogom élvezni, miután a kritikusok többsége az egekig magasztalta a filmet, mindenki legnagyobb meglepetésére. 

A legutóbbi Csipkerózsika remake és Vadregény musical csalódásom után az idei év váratlan fordulata, hogy a Cinderella, mint film és mese, tényleg olyan jó, mint mondják.

Continue reading →

Tammara Webber: Between the Lines (A sorok között)

Karácsony felé közeledve végre bevallhatom, hogy a könyv elolvasása után tisztára úgy éreztem magam, mint azok a szegény gyerekek Szenteste, akik az áhított plüssmackó helyett, a díszes, csili-vili ajándékcsomag alján csak egy pár zoknit találtak… 

A történetről: Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal. 
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: 

egyszerűen normális lány szeretne lenni.

Continue reading →

Shannon Hale: Austenland – Vakáció Mr. Darcyval

Végül a filmhez volt szerencsém előbb, de a könyv volt az, ami először felkeltette az érdeklődésemet a történet iránt. Tudniillik, az írónőnek köszönhetően már volt egy meglepően jó könyvélményem, A suttogó -  amit minden mesefeldolgozás kedvelőnek nagyon ajánlok :) –ennek köszönhetően pedig arra a bizonyos Mr. Darcyval való vakációra is kíváncsi lettem. A film – amiről azóta kritika is született - nem várt módon nagy kedvencemmé vált (és amit azóta még egyszer megnéztem és még mindig imádtam), ezért reméltem, hogy a könyv is ilyen hatással lesz rám. 

Kár volt aggódnom. 

A történetről: Jane fiatal New York-i nő, aki mintha képtelen volna rátalálni az igazira – talán azért, mert titokban megszállottan rajong Mr Darcyért, ahogyan Colin Firth játszotta a Büszkeség és balítélet BBC adaptációjában. Ám amikor egy jómódú rokona örökül hagy rá egy Austen-mániás nők számára kitalált, angliai vakációt, Jane ábrándjai arról, hogy megismerkedjen a tökéletes, régensség korabeli úriemberrel, hirtelen valóságosabbá válnak, mint azt valaha is képzelte volna. Vajon ez a hamis austeni világba tett utazás elég lesz-e ahhoz, hogy Jane mindörökre lerázza magáról megszállottságát? Vagy álmai esetleg valóra válnak, és megleli a maga Mr Darcy-ját?

Continue reading →

Austenmánia - Austenland és A Jane Austen Könyvklub filmkritikák

Austenland (2013)

Dacára annak, hogy soha nem én voltam a világ legnagyobb Austen rajongója, de még Mr. Darcyé sem – előbbi persze nem azt jelenti, hogy nem tartom jó könyvnek a Büszkeség és balítéletet –mégis kíváncsi lettem Jane kalandjaira Austenlandben annak köszönhetően, hogy imádom a modernizált tündérmeséket, vagy ebben az esetben a klasszikusok új köntösben verziót. Másrészt a film alapjául szolgáló regényt egy már általam ismert írónő írta, szóval minden esély meg volt rá, hogy vagy nagyon szeressem a filmet, vagy nagyon utáljam, mert egy dolog biztos volt eddig. Austenland nem az én világom. 

Már a film kezdetétől nyilvánvalóvá vált, hogy a történet nem szeretné komolyan venni magát, hiszen adott Jane, a főszereplő, aki harminc éves és még mindig a saját babaházában él Mr. Darcyról álmodozva.  Valamilyen szinten átérezhettem a helyzetét, mert én is rengeteg dolgot imádok megszállottan, de ennyire azért nem. Mármint nem utaznék el az összes megtakarított pénzemen egy képzeletbeli világba, abban bízva, hátha az életem új fordulatot vesz végre pozitív irányba... Jane mégis megteszi, és rá kell jönnie, Austenlandben sem annyira tökéletes az élet, mint remélte.

Continue reading →