Néha a csodaszép borítók mögött igazi rémálmok lapulnak.
Vonzott ez a könyv, nem is kicsit. Kezdjük ott, hogy a könyv Poe történetein alapul. Dacára annak, hogy a horror nem a kedvenc műfajom, volt ebben a könyvben valami. Poehoz már volt szerencsém A Morgue utcai kettős gyilkosság olvasása által, így nem csoda, hogy ez is felkeltette az érdeklődésemet. Ráadásul a pom-pom lány és a gót fiú szerelmi története is ritka, így minden adott volt egy jó, izgalmas történethez. A rengeteg pozitív kritikát nem is említve. Lehet, hogy túl sokat vártam?
A történetről: Isobel Lanley, a pom-pom lány elborzadva veszi tudomásul, hogy Varen Nethers-szel kell megírnia az angol dolgozatát. A dolgozat leadási határideje hihetetlenül igazságtalan módon a rivális focicsapat elleni nagy mérkőzés napjára esik. A hűvös és tartózkodó, cinikus és éles nyelvű Varen már az elején tisztázza, hogy a dolgozaton kívül nem akar a lánytól semmit. Isobel azonban hamarosan kifogásokat kezd keresni, hogy Varen-nel találkozhasson, miközben egyre jobban elszakad barátaitól és az erőszakos és féltékeny barátjától. Isobel egyre mélyebbre merül Varen álomvilágába, ami a jegyzetfüzetébe írt sorokból kelt életre, egy világba, ahol Edgar Allan Poe félelmetes történetei válnak valóra. Ahogy egyre jobban felfordul körülötte a virág, Isobel felfedezi, hogy az álmoknak és a szavaknak sokkal nagyobb az erejük, mint azt gondolta és, hogy a legijesztőbb valóság az, amit az elme annak hisz. Képes lesz megmenteni Varent az Őrülettől, ami fogva tartja őt vagy mindkettőjüket felemésztik Varen rémálmainak árnyai?
Jennifer E. Smith, a Vajon létezik szerelem
első látásra? regény írónője nem is olyan rég arról nyilatkozott boldogan, hogy
már meg is találták ki fogja játszani a főszereplő Hadley Sullivant a filmben.
Bár arról nem tett említést az írónő, pontosan ki is lett kiválasztva, de
mindenestre már maga a tény, hogy egyáltalán film készülhet ebből a könyvből,
nagy meglepetés.
Bár elméletileg
tavasz van már, de időjárásilag még közel sincs mindig szép idő. Pedig nekem a
tavasz a kedvenc évszakom, pontosan azért, mert ilyenkor az időjárás megújul, a
nap kisüt és a hideg kopár világ kivirágzik. Sajnos a március eleji hosszantartó
kellemesen meleg időre még várhatok, amikor végre nyugodtan kimehetek a parkba…
viszont a „valódi tavaszra való” várakozás a könyv és filmválasztásomban is
megmutatkozik. 
Néha a csodaszép borítók mögött igazi rémálmok lapulnak. 
A legutolsó szavazáson arra voltam kíváncsi, hogy a könyvhöz viszonyítva mennyire tetszett nektek A beavatott film. Itt is vannak az eredmények. A szavazók 4 %-a csalódott a filmben, és egyértelműen a könyvet szereti jobban. A szavazók 8%-a a könyvet még nem olvasta, de a film miatt – ami nagyon tetszett nekik, a könyvhöz is kedvet kaptak. Ennek nagyon örülünk. :) A szavazók 15%-a a filmet imádta, (sajnos, ezt már én mondom) még jobban is, mint a könyvet. És… 71% szerint ugyanolyan fantasztikus volt, mint a könyv! Ennek még jobban örülünk. 
Korábban soha nem gondoltam volna, hogy valaha még előveszek ilyen műfajú könyveket. Mert valljuk be, a megcélzott korcsoport nem én vagyok. Bár a főszereplők életkora szinte megegyezik az enyémmel, de maga a sztori, a kínos szituáció, amibe a főhősnők kerülnek, az inkább a fiatalabbaknak való. Nem beszélve a regények fura magyar címeiről, amelyek szintén nem a regény komolyságát igyekezték kiemelni. (Segítség, Youtube-sztár lettem!, Rocksztárt kaptam karácsonyra, LOL könyvek...ez most komoly?)
