Avagy egy kis személyes Hamlet hazájából...
TARTOZÁSAIM
Rendszeres látogatóim valószínűleg észrevették, hogy egy ideje a bejegyzéseim száma csökkenő tendenciát mutat. Hiába volt még pár hete nyár, szabadság meg tejfölös lángos - ami normál esetben rengeteg szabadidőt jelent - nem jutott több időm a blogra, mint szerettem volna. Olvasásra sem, de az eredeti tervem, miszerint bepótolom azokat a régi posztokat, amiket ősidők óta tervezek, megint befuccsolt. Csúfosan. Ennek több oka is van, nem csak az újdonsült egyetemista státuszom. Bár a külföldre való költözést egyszer már átéltem, de másodszorra sem jelentett ez könnyebbséget. Hiszen az első gondolatom az volt; mégis melyik könyveimet vigyem el a több százból? Végül is egyet sem, a kedvenceim közül - melyik kedvencet a több tucatból? - így csak a két legutolsó szerzeményemet hoztam el, amelyek közül az egyiknek az értékelésével még tartozom nektek. Ha már Skandinávia, akkor jöjjön egy kis északi krimi! Emellett persze jött velem a Kindlim, azzal a megnyugtató tudattal, hogy sosem fogok kifogyni a jó könyvekből... A kiutazást követően persze jött az új lakásba átköltözés - éljen a függetlenedés! (mégha vannak is lakótársaim) - a bútorvásárlás lábunk lejárásáig, valamint egy biciklié, hiszen az emberek többsége itt azzal jár. A beiratkozás után pedig el is indult a tanítás, valamint a gólyatáborokhoz hasonlóan, a rengeteg bulizás és más ismerkedős program. Így telt tehát az elmúlt két hetem. Bár most még reménykedem, hogy egy idő után lecsillapodnak a dolgok, és minden visszatér a normál kerékvágásba, köztük a blogom is. Hiszen annyi minden van, ami bejegyzést érdemelne!
Régebbi olvasások közül még maradt két tartozásom, a Selyemhernyó valamint a Hazudósok. Valamint az elmúlt hetekben, hosszú-hosszú idő után újra kezdtem egy régi kedvenc sorozatomat, amelynek a befejezését követően szintén tervben van egy rendhagyó értékelés. Ki lehet találni, melyik kedvencről van szó. :D
Sajnos az augusztusi hóvégi hírösszefoglalóm is elmaradt (most először, guiness rekord), amelyet külön nem tervezek pótolni, ha csak nem a szeptemberi részben. Majd meglátjuk.
A könyvek mellett a filmekre sem maradt annyi időm, mint szerettem volna, de azért a két és fél hónap alatt párszor eljutottam moziba. Nagyon várt animációs filmem, az Inside Out, vagyis Agymanók szerencsére nem okozott csalódást, sőt. Még jobban is szerettem, mint számítottam rá. Persze, a rengeteg égig magasztaló kritika alapján volt egy elképzelésem arról, hogy a Pixar megint megütötte a főnyereményt, de azért majdnem húsz évesen nem szokás ilyenekben reménykedni. :D Ugyanis a sztori egyszerre volt zseniális, elgondolkodtató, vicces és szerethető, rengeteg érzelemmel (szó szerint) elmesélve - inkább a felnőtteknek címezve. A befejezés pedig egyenesen elevenembe talált a költözés és a kapcsolatok terén történő változások miatt, így bár életemben nem először, de nem is sokadszorra, meghatódtam egy filmen. 10/10
A legújabb Marvel filmet sem hagytam ki, bár a "kissé" abszurd szuperhős címen futó Ant-mant (A Hangya) csak azután néztem meg, hogy kiderült, valójában nem érdemes lebecsülni, mert sokkal jobb, mint amire számítani lehet. Ennek ellenére tényleg nem volt sok elvárásom, így volt egy teljes mértékben szórakoztató két órám a moziban. Mind akció, mind humor szempontjából remekelt a film, bár megmondom őszintén, nem érzékeltem azt a tipikus Marvel-film hangulatot. Ami viszont nem baj. Sokkal jobb volt a Hangya Ultronnál. 10/8
Eszembe sem jutott, hogy megnézzem kategóriába került A kém, egészen addig, amíg egy barátnőm nem rá nem vett, hogy nézzük meg. A tipikus amerikai vígjátékokat egy ideje már kerülöm, és a főszereplőket játszó színészek sem a kedvenceim, így nulla elvárással ültem be a moziba, remélve, hogy legalább egy kicsit is tetszeni fog a Kingsman hatására... Legnagyobb meglepetésemre viszont nagyon tetszett a film, minden kínosabb Melissa McCarthy-féle poén mellett is. Jobban mondva, abból is volt egy pár, de amit legjobban értékelek, az pont az ő karaktere és a woman saves the day befejezés. Nem beszélve a Budapest és a Balaton vonatkozásokról, amikor végre tényleg fel tudtam ismerni kicsiny hazám helyszíneit egy filmben (és nem Párizsként címkézve). 10/8
POPCORN POSZTOK
A könyvek mellett a filmekre sem maradt annyi időm, mint szerettem volna, de azért a két és fél hónap alatt párszor eljutottam moziba. Nagyon várt animációs filmem, az Inside Out, vagyis Agymanók szerencsére nem okozott csalódást, sőt. Még jobban is szerettem, mint számítottam rá. Persze, a rengeteg égig magasztaló kritika alapján volt egy elképzelésem arról, hogy a Pixar megint megütötte a főnyereményt, de azért majdnem húsz évesen nem szokás ilyenekben reménykedni. :D Ugyanis a sztori egyszerre volt zseniális, elgondolkodtató, vicces és szerethető, rengeteg érzelemmel (szó szerint) elmesélve - inkább a felnőtteknek címezve. A befejezés pedig egyenesen elevenembe talált a költözés és a kapcsolatok terén történő változások miatt, így bár életemben nem először, de nem is sokadszorra, meghatódtam egy filmen. 10/10
A legújabb Marvel filmet sem hagytam ki, bár a "kissé" abszurd szuperhős címen futó Ant-mant (A Hangya) csak azután néztem meg, hogy kiderült, valójában nem érdemes lebecsülni, mert sokkal jobb, mint amire számítani lehet. Ennek ellenére tényleg nem volt sok elvárásom, így volt egy teljes mértékben szórakoztató két órám a moziban. Mind akció, mind humor szempontjából remekelt a film, bár megmondom őszintén, nem érzékeltem azt a tipikus Marvel-film hangulatot. Ami viszont nem baj. Sokkal jobb volt a Hangya Ultronnál. 10/8
Eszembe sem jutott, hogy megnézzem kategóriába került A kém, egészen addig, amíg egy barátnőm nem rá nem vett, hogy nézzük meg. A tipikus amerikai vígjátékokat egy ideje már kerülöm, és a főszereplőket játszó színészek sem a kedvenceim, így nulla elvárással ültem be a moziba, remélve, hogy legalább egy kicsit is tetszeni fog a Kingsman hatására... Legnagyobb meglepetésemre viszont nagyon tetszett a film, minden
KÖNYVMOLY PÁRBAJ
A tavalyi párbajt egy szép panaszkodós poszttal fejeztem be annak eredményeként, hogy a választott tíz regényből mindössze egyet fejeztem be. Szerencsére tanultam az esetből, így az idei KMP-t már sikeresebben fogom befejezni, amikor kevesebb, mint egy hónapon belül vége lesz. Bár igaz, most sem sikerült mindegyik könyvet elolvasnom, de tekintettel a mostani időbeosztásomra, biztos vagyok benne, hogy a hátralévő egy hónapban már nem tudnám pótolni a lemaradásomat, nem beszélve a posztokról... De nem is ez a célom most már. A tény maga, hogy a tavalyi egy "kötelezőhöz" képest idén már hatot is elolvastam, az fejlődésnek mondható számomra (főleg a gimi befejezése mellett). Ami azt jelenti, a következő menetnél is ilyen jól kell válasszam az olvasmányaimat, ha nem jobban. :D
 |
| A 2014-2015-ös Könyvmoly Párbaj A-listája |
