Túlértékelt. Ez
volt az első dolog, ami eszembe jutott, amikor elhagytuk a mozi termet. Persze
nem azt mondom, hogy rossz volt, sőt, de én mégsem éreztem azt a katarzist,
mint mindenki más, és amire felkészültem abból, ahogyan reklámozták. (Még jó,
hogy nem írták ki mindenhol, hogy az Év Filmje…)
Kezdjük ott, hogy
a képregényeket nem ismerem, és a filmek közül is egyedül az X-men: First
Class-ot láttam. Bár eredetileg a színészek és a helyszín miatt néztem meg anno,
végül mégis nagyon tetszett. Hasonló okok miatt voltam kíváncsi a következő
részre is, amiről úgy tűnt, hogy egy még izgalmasabb, még több híres színésszel
teletűzdelt változata az Elsőknek, ergo, biztos nagyon fog tetszeni. Igen ám, de
ami a Bosszúállóknak sikerült – vagyis összeszedni minél több híres színészt, és
csinálni egy sokszereplős szuperhősös filmet, ami ráadásul önálló filmként is
helytáll – addig itt nem jött össze.
A történetről: A mutánsok köztünk élnek. Ez így volt a múltban is, és így lesz a jövőben is. Legfeljebb nem ebben a sorrendben. Az alternatív jövőt, a mutánsok és emberek közti háború újabb fejezetét bemutató filmben az X-Men-mozik mindkét generációja játszik: a több, egymást keresztező idősíkon bonyolódó történetben Xaiver professzor tanítványainak nemcsak az emberekkel és az emberekben örök ellenséget látó mutánsokkal kell megküzdeniük – immár robotokat is bevetnek ellenük. A sok mutánsnak és a sok harcnak egyetlen célja van: meg kell akadályozni egy a jövőben készülő katasztrófát. De erre csak egyféleképpen van lehetőség: meg kell változtatni a múltat.
Félreértés ne essék, az alapsztori nagyon
tetszik – imádom az időutazós filmeket *_* - de a karakterek nagy hiányt
szenvedtek mind felépítésből és jelentős jellemfejlődésből. Persze ott van Charles Xavier (James McAvoy) és Magneto (Michael Fassbender), a két főszereplője a filmnek, akik
színészi alakítás szempontjából remekeltek – vajon tényleg ők a főfőszereplők?
– na meg Mystique (Jennifer Lawrence) és Wolverine (Hugh Jackman), akik az alappillérei a
történetnek és a cselekménynek (és akiknek a karakterei számomra inkább
túlhype-oltak). De mi van a többiekkel? Mint például Quicksilverrel, Kitty
Pryde-al, Beastel, Bolivar Traskkel vagy Strykerrel, azzal a fura katonával,
akin mindig elidőzött a kamera egy ideig. Nem tudtunk meg semmit róluk és a
több tucat mutánsról, akik feltűntek pár jelenet erejéig, se azt, hogy konkrétan milyen képessége van
Kitty Pryde-nak vagy Bolivar Trask miért is akart annyira mutáns elleni robotokat
gyártani… stb. Rendben, ha valaki nagyon utána néz, vagy olvasta a képregények
és látta az előző filmeket, akkor tudja az ilyeneket, de így ne aggasszuk rá
azt a jelzőt, hogy kiváló önálló film.
Másrészt pedig a jó karakterek elfecsérlése sem volt ritka, mert Quicksilver
elképesztően jó karaktere is csak pár perces figyelmet kapott, dacára annak,
hogy az volt a fénypontja a filmnek humor szempontból. Szóval igen. „A kevesebb
néha több” mondás itt is igaznak bizonyult.
Hogy jót is
említsek. Az alap szituáció az időutazással (ami így konkrétan semmisé teszi a
trilógia összes eseményét), szerintem igazán fantasztikus ötlet volt, és bár a
„nagy csata” elmaradt, a szereplők közti feszültségek és ellentétek, főleg
azok, amelyek a mutánsok közt voltak, kárpótolták ezt. A látványvilág és a
vizuális effektek nagyon ott voltak, érdekes kontrasztot alkotott a múltbeli
színes világ a sötét jövő komor valóságával. Egy dolgot viszont nem értek.
Miért is volt szükség a 3D-s szemüvegekre? Ugyanis 3D-s élmény szempontjából
semmit sem kaptunk, semmi különbséget nem láttam egy „egyszerű” 2D filmhez
képest.
Összességében nézve, megérte megnéznem moziban, mert a pörgős eseményeknek köszönhetően a film
izgalmas volt és a popcorn is gyorsan elfogyott. Sajnos a humorosnak szánt
dialógusokból közel sem ütötték meg a Bosszúállók szintjét és a karakter kidolgozás is hiányos volt, de ettől függetlenül egy szórakoztató képregény adaptációt
kaptunk.
Film Pontozása: 10/8
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése