A könyv megjelenését követően azt hittem, ez valami Ötven Szürke 2. 0, ezért sokáig nem keltette fel a kíváncsiságomat. Aztán sorban jöttek a jobbnál jobb vélemények és kritikák, és hirtelen érdekelni kezdett, miért vannak oda annyira sokan Andrew Parrishért.
Ötven oldal sem kellett, és már én is oda voltam érte.
A történetről: Camryn Bennett még csak húszéves, de azt hiszi, pontosan tudja, milyen lesz majd az élete. Ám egy vad éjszaka után az észak-karolinai Raleigh legmenőbb belvárosi klubjában ismerősei és önmaga elképedésére úgy dönt, otthagyja megszokott életét, és elindul a vakvilágba. Egy szál táskával és a mobiltelefonjával felszáll egy távolsági buszra, hogy megtalálja önmagát – és helyette rálel Andrew Parrish-re.
A szexi és izgató Andrew úgy éli az életét, mintha nem lenne holnap. Olyan dolgokra veszi rá Camrynt, amilyenekre a lány sosem hitte magát képesnek, és megmutatja neki, hogyan adja meg magát a legmélyebb, legtiltottabb vágyainak. Hamarosan ő lesz Camryn merész új életének központja – olyan szerelmet, vágyat és érzelmeket kelt, amilyeneket a lány korábban elképzelni sem tudott. De Andrew nem árul el mindent Camrynnak. Ez a titok vajon örökre összehozza őket – vagy mindkettőjüket elpusztítja?
Bár nem tartom a legkalandvágyóbb embernek magam, mert a tervem közt nincsen sem a Himalája megmászása, sem a Holdra jutás, mégis, mindig is imádtam új helyeket felfedezni. Új városokat látni, új kultúrákat megismerni, utazni… valami ilyen érzés volt most elolvasni Camryn történetét is.
Az elejétől a végéig egy kész utazás volt a könyv, ami után legszívesebben csapot-papot itt hagyva felkerekednék egy szál magam egy hátizsákkal a hátamon, és ha nem is Amerikát, de bejárnám egész Európát az országúton kocsikázva régi rock számokat hallgatva, ezzel magam mögött hagyva a sulit, a tanulást és minden egyéb kötelezettséget.
A regény alapötlete, a road trip számomra egy teljesen új könyvélmény volt,
amely nem csak a hangulatával, hanem a mondanivalójával is megnyert. A
cselekmény főszála is ennek köszönhető, mert az, amit a road trip fogalom közvetített,
mint az útkeresés, a függetlenség és az önmegvalósítás, mind-mind fontos
vonásai a mai társadalomnak, amivel rengeteg fiatal nap, mint nap küzd.
Camryn, a
regény húsz éves hősnője is hasonló dolgokkal néz szembe, de számára még nehezebb
is. Ugyanis ott van számára az a múltbeli tragédia, ami megakadályozta korábbi
terveinek megvalósítását a barátjával, és amin mégis kénytelen továbblépni, ha
teljes életet akar élni. Ehhez hozzájön még a baráti kapcsolatainak a problémái
is, és a munkája – amit utál – tehát minden összejött ahhoz, hogy már teljesen kiégjen
húsz évesen, mégis sikerül talpra állnia. Mert jött Andrew Parrish. Bár valamilyen
szinten Camrynnek is része volt a saját talpra állásában – hiszen megtette azt, amit
sok más ember fél megtenni, és ezért mindenképp példamutató a karaktere – mégis
az igazi érdem Andrew-é. Tudniillik, megmutatta milyen élni. Miközben egy olyan
titkot, terhet cipel magával, ami alatt más a helyében összeroppanna. "– Kész vagyok a szerelemre – bököm ki, mert ez az egyetlen másik dalcím, amelyik az eszembe jut. – Az vagy? – kérdez vissza. – He? Már szélesen mosolyog. – Semmi – feleli, és félrenéz."
Bár New Adult műfaj, de nem
az ágyjeleneteken van a hangsúly, és a romantikus szál is fokozatosan épül fel,
szépen-lassan, ahogyan a Camryn és Andrew közötti bizalom is kialakul. Legnagyobb örömömre, a történet végére sem
laposodott el a szerelmi szál, és nem is vált túl vattacukrossá. Ezt pedig a
sztori végi, keserű fordulat tette még megdöbbentővé és felejthetetlenné.
Az egyedüli dolog, ami
zavart a regényben, a túlságosan is vulgáris szóhasználat. Nem állítom azt,
hogy prűd lennék vagy nem szokásom hasonló regényeket olvasni, egyszerűen csak
ebbe a regénybe nem illett bele. Valahogy megtörte a regény addigi folyamát és
még kicsit ki is zökkentett a történetből.
Összességében viszont nagyon
szerettem a regényt. Egy élmény volt, aminek minden romantikus regény
rajongónak legalább egyszer részese kell legyen…
Amit nagyon szerettem benne: A mondanivalót és a road trip feeling hangulatát.
Ami kívánnivalót hagy maga után: A vulgáris szavak.
Kedvenc karakter: Andrew
Borító: 5/5
Pontozás: 5/5* - Nekem ez a sztori így kerek. Ezért, bár tudom, hogy van második része, de nem hiszem, hogy elfogom olvasni, már csak a rosszabb kritikák miatt sem és azért sem, mert nem szeretném elrontani ezt az élményt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése