A tavalyi szezon két CW-s újonca nem nyerte el rögtön a tetszésemet történetben, ezért hosszú ideig nem is terveztem megnézni őket. Aztán a téli szünetben a nézett sorozataim éppen szüneteltek, ezért úgy döntöttem, megpróbálkozok mindkét sorozottal. Először a Reign került terítékre, majd amikor befejeztem az addig kikerült részeket, jött a The Originals. A sors úgy hozta, hogy egyik sorozatot az elején imádtam, majd az évad végére érve már utáltam, míg a másiknál pont fordítva volt, mert a legeslegelején nagyon nem szerettem, az évad végére pedig az egyik kedvenc sorozatommá nőtte ki magát. Na, melyik sorozat melyik?
Bár szeretem a történelmi filmeket és sorozatokat, nem sok esélyt adtam a sorozatnak az olyan kritikákat látva, amelyek szerint ez a sorozat a Gossip Girl és a The Tudors keveréke. És tényleg, az első részek nagyon a Pletykafészek a Tudorok korában feelinget éreztette, ahol Mary és az udvarhölgyei csak pletyiznek a cuki hercegről, Francisről, miközben észre sem veszik, hogy a hátuk mögött összeesküvést sző Catherine, Mary leendő anyósa. Az első epizódokban ráadásul nem egy olyan jelenet volt, ahol Mary és a barátnői középkori tinik módjára buliznak a nem túlságosan hiteles középkori ruháikban, amitől rettentő cheezynek, gagyinak tűnt az egész sorozat. Szerencsére az első részek azért nem csak ennyiből álltak, mert volt izgalom és rejtély – és ami az egyetlen dolog volt, ami miatt továbbra is néztem a sorozatot az elején – de közben ezeket az izgalmas részeket is elrontották készítők a túl sok zenei aláfestésnek köszönhetően. Ez volt tehát az első pár része a sorozatnak.
A szezon második felére a sorozat teljesen elvesztette a korábbi „ártatlanságát” és gyenge tini sorozat minőségét. A karakterek brillíroztak, egyre jobban megkedveltem Mary megmaradt udvarhölgyeit is – Greer például nagyon aranyos Lord Castleroyjal, míg Kenna sokkal kevésbé idegesítő, amióta Bashsel összeházasodott – valamint korábbi kedvenc szereplőim, vagyis Mary és Catherine mellé most már az őrült király is odakerült. Komolyan, a Henryt játszó színész valami zseniális. Ráadásul ezekben a részekben rengeteg humorral és abszurd poénnal találkozhattunk, ami egy történelmi ihletésű sorozattól először furcsa volt, de igazából csak még szórakoztatóbbá vált ettől a sztori. A finálé felé közeledve részről részre egyre több izgalom, a misztikum pont elegendő, és bár a történelem hűséget megkérdőjelezhetném, már rég nem ezért nézem a sorozatot. (Elméletben persze fontos lenne…)
A fináléja a sorozatnak pedig valami elképesztően izgalmas volt. Mary igazi királynővé válása megint megmutatkozott, főleg az utolsó percekben, amikor kiderült, hogy jön a pestis. Érdekes módon most Francis volt az most, aki hihetetlen módon meglepett, nem gondoltam volna, hogy őt rejti a lovagi páncél – mármint a lovagot, aki fatálisan megsebesítette Henryt. Ráadásul több megható pillanatnak is tanúi lehettünk. Első számú kedvenc az a rész, amikor Francis –aki most már király– előtt meghajolna Bash, de ehelyett kibékülnek.
2. évad jövő ősszel jön!
Pontozás: 10/9
Tudtad?
- Bash a többi karakterrel ellentétben nincs benne a történelemben, őt a sorozat készítői találták ki.
- A Lolát játszó színésznő, Anna Popplewell korábban a Narnia Krónikáiban játszotta Susant.
- Lola pasija, Julian Magyarországról származik. (Bár a neve alapján nem gondolnánk.
- A Basht játszó színész, Torrance Coombs korábban már játszott hasonló sorozatban, amelyik nem más, mint a Tudorok.
- A sorozat pilotja annak idején egy másik kosztümös sorozattal versenyzett, azért, hogy leadja a CW. Végül a Reign nyert természetesen, míg a hoppon maradt sorozat pedig a Párválasztó lett volna! (Igen, a könyvsorozat...)
- A Párválasztó pilotjából az egyik Americát játszó színésznő (mert két választás is volt), Yael Grobglas végül a Reignben is feltűnt, mint Olivia D'Amencourt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése