2016. május 25.

Olvasnivaló csemegék 2016 nyarára #10

Válogatás a hamarosan érkező (vagy nemrég megjelent) újdonságok közül. Nem mintha a második szemeszteremet befejezve fellélegezhetnék majd júliusban, ugyanis összesen egy hónapom lesz kiélvezni a szabadságot köszönhetően az augusztusban kezdődő kötelező szakmai gyakorlatomnak, de mindegy. Sajnos már megszoktam, hogy egy ideje nincs annyi időm és energiám a könyvekre, mint szeretném.  

Megjelenés: Könyvhét

Miért? Valamiért megfogott a borító, és a fülszöveg is érdekesen hangzik. 

Megfizethetsz-e a szerelemért? 
Amikor a 17 éves Kestrel egy rabszolgapiacon megvásárolja a herrani Arint, aligha sejti, hogy élete gyökeres fordulatot vesz. A valoriai birodalom ellen lázadást előkészítő Arin sem tervezi, hogy beleszeret a hazája leigázásáért felelős tábornok lányába. A herrani felkelés egy időre szerepcserére kényszeríti őket. Kestrel megmenti ugyan Arin életét, de cselekedete lehetetlenné teszi, hogy valaha is egymáséi lehessenek. Hűség, osztályharc, felborult értékrendek… mi mindenért kell fizetni? 
Kinek az élete ér többet?




Megjelenés: június 3.
Miért? Két szó; utazás, szerelem.

A fiatal felnőttkori magába zuhanásból épphogy felépült Clara Bensen úgy dönt, hogy az egyik online párkeresőn való regisztrálással teszteli visszatérését az életbe. Az álmában sem jutott eszébe, hogy a konvenciók felrúgásáról elhíresült, rendkívül energikus egyetemi professzorral, Jeffel fog megismerkedni. Még szinte egymás vezetéknevét sem tudják, máris megállapodnak, hogy belevágnak egy nyolc országot érintő, háromhetes, kockázatos kísérleti utazásba. Hogy mi ebben a turpisság? Az, hogy mindezt szállodai foglalás, terv, és ami a pláne, poggyász nélkül teszik.

Clara sztorija a kalandorokat és az otthon ülőket egyaránt meg fogja érinteni – egyszerre szerelmi történet, úti beszámoló és ragyogó modern megközelítése az ősrégi kérdésnek: honnan vegyük a bátorságot, hogy felfedezzük a komfortzónánkon túli világot? Lehet valakit szeretni címkék és elkötelezettségek kényszere nélkül? Valóban lehetséges hátrahagyni a poggyászunkat?


Megjelenés: június vége
Miért? Eltekintve a borzalmas magyar címtől, nagyon várós a regény, mert Rowling előző két Cormoran Strike krimijét is imádtam.

Titokzatos csomag érkezik Robin Ellacott nevére, és rémülten fedezi fel, hogy egy nő levágott lába van benne. 
Főnöke, Cormoran Strike magándetektív már nem lepődik meg ennyire, bár ő is megdöbben. Négy férfi is van a múltjában, akikről úgy gondolja, lehettek a feladók – és Strike nagyon jól tudja, hogy mindegyikük komoly, elmondhatatlan kegyetlenségre képes. 
Míg a rendőrség arra a gyanúsítottra koncentrál, akiről Strike egyre biztosabban érzi, hogy nem ő a tettes, Cormoran és Robin a kezükbe veszik az ügyet, és elmerülnek a másik három gyanúsított sötét világában. Ám közben újabb, rettenetes bűntettek következnek, és egyre fogy az idő, hogy leleplezzék a gyilkost…


Megjelenés: Könyvhét
Miért? Már ezer éve kinéztem angolul a regényt, disztópia-fantasy műfaja miatt, valamiért mégsem jutott időm rá... hátha most. 

Ha életben akarsz maradni ebben a pusztuló világban, fel kell venned a harcot az ellenséggel…

Allison Sekemoto a fallal körülvett város legkülső körében, a Peremben él. Nappal társaival együtt előmerészkednek, és élelem után kutatnak, éjszaka azonban bármelyikükből áldozat válhat, és nem tudják biztosan, megérik-e a holnapot. Ebben a világban a vámpírok két lábon járó vérzsáknak tekintik az embereket, Allie-t pedig az irántuk érzett gyűlölet tartja életben. Aztán egy éjszaka Allie meghal, és maga is szörnyeteggé válik.


Megjelenés: június 9.
Miért? A filmet imádom, a könyv szintén tetszett, amikor olvastam. Egy ideje már érlik az újraolvasás, és látva ezt a gyönyörű borítót, a könyv beszerzése is várólistára került. 

Falva falva egy aprócska település Angliában. Arról a falról kapta a nevét, amely a falu határában húzódik, és elválasztja az emberi világot a varázslatok birodalmától. Egy hűvös októberi estén a fiatal Tristran Thorn hullócsillagot lát a falon túl a földre zuhanni, és hogy elnyerje a gyönyörűséges Victoria kezét, megígéri a lánynak: elhozza neki a lehullott csillagot. Tristran elindul hát élete nagy kalandjára a falon túli varázslatos világba, amelyet a legfurcsább teremtmények és soha nem látott lények népesítenek be. Hűséges társak, halálos ellenségek várják, és ha Tristran elég kitartó, olyasmit találhat meg, amire egyáltalán nem számított.

Angolul már megjelent!
Miért? Mivel már az előző részt is eredetiben olvastam, nagy valószínűséggel nem fogom megvárni a hazai megjelenést. Ráadásul, még számomra is meglepő módon, tényleg kíváncsi vagyok, hogyan fejezi be Cass ezt a számomra egyszerre irritáló és mégis olvasmányos trilógiát, helyett pentalógiát. 

Eadlyn Illéa első olyan hercegnője, akinek Párválasztót rendeznek, ám egyáltalán nem hiszi, hogy harmincöt kérője közül bármelyikbe is bele­szerethet. 
A versengés első heteiben kizárólag a napokat számolja, hogy mikor küldheti végre haza az összes fiatalembert. A palotában történő események következtében azonban egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és eközben arra is ráeszmél, hogy talán mégsem tenné boldoggá, ha magányos maradna.

Eadlyn még mindig nem igazán tudja elhinni, hogy rá is olyan tündérmesébe illő élet várhat, mint a szüleire húsz évvel korábban. Az embert azonban a szíve időnként nagyon is meglepi… Ezért a lánynak hamarosan olyan döntést kell hoznia, amely minden korábbinál lehetetlenebbnek és fontosabbnak bizonyul.


Angolul már megjelent!
Miért? Egy másik régi kedvenc visszatérése a Meg Cabotos korszakomból. Nosztalgia minden mennyiségben.

You can take the boy out of the darkness.
But you can’t take the darkness out of the boy.
All Susannah Simon wants is to make a good impression at her first job since graduating from college (and since becoming engaged to Dr. Jesse de Silva). But when she’s hired as a guidance counselor at her alma mater, she stumbles across a decade-old murder, and soon ancient history isn’t all that’s coming back to haunt her. Old ghosts as well as new ones are coming out of the woodwork, some to test her, some to vex her, and it isn’t only because she’s a mediator, gifted with second sight. 

What happens when old ghosts come back to haunt you?
If you’re a mediator, you might have to kick a little ass.

From a sophomore haunted by the murderous specter of a child to ghosts of a very different kind—including Paul Slater, Suze’s ex, who shows up to make a bargain Suze is certain must have come from the Devil himself—Suze isn’t sure she’ll make it through the semester, let alone to her wedding night. Suze is used to striking first and asking questions later. But what happens when ghosts from her past—including one she found nearly impossible to resist—strike first?




2016. május 21.

Jenny Han: P.S. I Still Love You

Vannak könyvek, amik nem kiáltanak folytatásért. Vagy azért, mert szépen lezárt, vagy azért, mert az olvasó nem kér többet a történetből és a szereplőkből. Talán még akkor is, ha enyhén függővéggel zárult a könyv. Én így jártam Jenny Han könyvével, a To All The Boys I’ve loved before-ral. Nem éreztem úgy, hogy kellett volna  a folytatás, mert számomra egy tipikus, egynyári történet volt. Lightos, romantikus, és kikapcsolódásra tökéletes, de néha felszínes és mint utólag kiderült, elég felejthető. Aztán kiderült, hogy az írónő folytatást is szánt neki, én pedig  - mivel éppen valami könnyedre és rövidre vágytam – adtam egy esélyt neki. 

2016. május 11.

Jojo Moyes: Mielőtt megismertelek

Sokáig tologattam ezt a regényt, nem is értem, miért. Pedig szeretem a romantikus történeket, Jojo Moyes regényének fogadtatása molyos körökben kimagaslóan pozitív és mégis, féltem Louisa és Will sztorijától. Tény, sikerült szerencsétlenül elspoilereznem a végét, ami valószínűleg tudat alatt befolyásolt, hogy minél később kezdjek neki. A közelgő  film miatt viszont nem halogathattam tovább, így engedtem a vonzás törvényeinek. 

A történetről: Louisa Clark elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta, immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou, hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait… 

Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes… 

Megmondom őszintén, nem erre számítottam. Mindenki, aki olvasta a könyvet és rajongott érte, folyton a százas zsepiket emlegette a könyv végén. Ráadásul a könyv mindenhol romantikusként van címkézve. A film előzetes is az év love storyjaként vonultatta fel. Mondhatjuk úgy,  egy Nicholas Sparks féle cheezy szerelmes történetet vártam. Erre mit kaptam? Egy életszagú, sokszor megmosolyogtató, máskor frusztráló történetet, érezhetően angol  kisvárosi hangulattal és egy olyan szerelmi szállal, amire minden mondható, csak az nem, hogy nyálas. 

Louisa Clark, regényünk főhőse, a történet elején egy kissé naiv, de optimista, mindent egyszerűen látó és a világból keveset látott huszonhat éves lány. Bár érdeklődik a világról, de lépéseket nem mer tenni. Könnyű számára a komfortzónán belül maradnia. Ahogy Will gondozója lesz, Will napról napra ébreszti rá, hogy egyszerűbb lehet a könnyebb utat választania, de megéri néha kockáztatni. Igazán élni. Will segítségével  Lou fokozatosan nyitottá válik a világra és rengeteget tanul a regény végére. Karaktere a kezdeti jellemének ellenére végig szerethető és csak drukkolni tudtam a Willhez fűződő, egyre elmélyülő kapcsolatához. A könyv narrátoraként szórakoztató volt olvasni a gondolatait, és az írónő érezhetően „angolos”, olvasmányos stílusát jól reflektálta Lou elbeszélése. 

Will okkal komor, depresszív aktuális szemléletét egyedül Lou kavarja meg, amikor a gondozója lesz. Willel már akkor találkozunk, amikor saját, összetört világában él, egy cseppnyi életkedv nélkül. Tüskés és cinikus természete a női olvasók számára nem lesz meglepő a sok romantikus regény után (ahol hasonló kaliberű pasikkal találkozhatunk), de szerintem minden olvasó egyetért azzal, hogy Willnek joga van rá. Ahogy a két, merőben eltérű karakterű Lou és Will egy légtérbe kerül, úgy leszünk tanúi verbális összecsapásiknak, szarkasztikus dialogusaiknak. És ahogy telik, múlik az idő, úgy ismerjük meg Will rejtett oldalát is Lounak köszönhetően, amit a balesetét követően jó mélyen elzárt magában. Will eredeti életszemlélete a szabadsággal és a világjárással közel áll hozzám és örültem, hogy sikerült Louisa szemét felnyitnia, így kölcsönösen segítve egymást.



A mellékszereplők érdekesek voltak és elgondolkodtató volt látni, hogy a szülők hogyan viszonyulnak Will döntéséhez. Aminek pedig örültem, hogy egy-egy fejezet erejéig az ő fejükbe is beleláthattunk. 

A már említett romantikus szál lepett meg legjobban. Gyönyörűen lett kidolgozva, sallang nélkül, fokozatosan, de számomra meglepő módon, minimális intimitással. Amit persze igazán értékeltem, hiszen hiába egy huszonegyedik századi romantikus könyvről van szó,  Lou és Will kapcsolata sokkal nagyobb hatással volt rám, mint az ágyjelenetekkel teletűzdelt és instant szerelmekről szóló romantikusok.

Bár a regény végével tisztában voltam, mégis reménykedtem egy másik végkifejletben. Ami nyilván nem történt meg. Nem sírtam, de mélyen elszomorított és rengeteg kérdést vetett fel bennem. Olyanokat, amiket az ember lánya nem feltétlenül vár egy szerelmi történettől. De ezért is érdemes elolvasni. 



Amit nagyon szerettem benne: A romantikus szálat és Will szemléletét.

Ami kívánnivalót hagy maga után: Patrick karakterét feleslegesnek éreztem.

Kedvenc karakter: Will és Lou

Borító: 5/4

Pontozás: 5/5

* Képek a hamarosan érkező filmből.

2016. május 3.

Utolsó havi favoritok #4 - "Stockholm syndrome"

Több oka is van, amiért nem volt új poszt mostanában a blog háza táján.  Az egyik jelentős és örömteli esemény számomra az volt, hogy a múlt héten eljutottam Stockholmba! Képzeletbeli listámon fontos projektnek számít az utazás, ugyanis ez volt életem első, önállóan szervezett és kivitelezett külföldi utazása egy olyan helyre, ahol még sosem voltam – és amihez egy barátnőm asszisztált csak. (Felnőtté válás következő fejezete – pipa.) Kevésbé vidám, ám annál fontosabb tényező pedig az, hogy az elmúlt egy hónap alatt direkt döntöttem úgy, hogy szabadságot veszek ki a blogomon. Már majdnem három éve csinálom, és eddig nagy ritkán kényszerültem szünetre, de most úgy éreztem, itt az ideje önkéntesen. Úgy éreztem, kicsit belefáradtam a folyamatos írásba, és már csak muszájból csinálom. Az igazság az, hogy rám is fért a pihenés. Nem beszélve arról, időm sem lett volna rá, annyi minden összejött az egyetemen az elmúlt hetekben... 

Na, de lássuk a havi favoritokat az elmúlt két hónapról!


R Március közepén tavaszi szünet volt, szóval volt lehetőségem hazamenni két hétre. Nagyon jó volt otthon, kár, hogy rövid volt.

R Zootopia mozi Floxszal! Imádtam, már most újra nézném a mesét. Valamint kiderült, tényleg lehetséges egy nyuszit és rókát shippelni. :D


R Pár beszerzés otthonról. Fura, de ha otthon vagyok, kevesebb lelki ismeret furdalásom van vásárlás szempontjából, mint távol az otthontól, az egyetemen...
Un. "Sherlock" kabátom és bőr Conversem. 
R Daredevil maraton! Bár úgy érzem, ez a második évad már közel sem volt olyan fantasztikus, mint az első köszönhetően Electrának. Persze a Punisher szuper volt és várom a következő Netflixes sorozatot vagy spin-off vagy évadot. Akármi is jön. 

R Mivel nem blogoltam, így több időm jutott olvasásra. Legújabb kedvencem pedig nem lett más, mint a A Trónok harca készítőjének regénye, a Tolvajok tele. Alig várom, hogy írjak róla. *_*

R Doctor Strange előzetes. Kicsit Eredetes, de rohadt jól néz ki. Legjobban várt Marvel film idén. 

R Stockholmi útinapló: Vonattal mentünk, szóval a gyönyörű svéd tájakhoz is szerencsénk volt. Bár Stockholmban csak két napot tölthettünk város nézéssel, de annyi helyre eljutottunk, amennyire az egyetem mellett (plusz ebben a kisvárosban) egy hónap alatt sincs lehetőségem. 

Az első napot  Stockholm legöregebb építményének megnézésével kezdtük Riddarholmen szigeten. Utána a Gamla Stanban, az óváros hangulatos utcáit jártuk, a legöregebb téren, a Stortorget-en megebédeltünk, miközben Anyu egyik  barátnőjével és a kislányával találkoztunk. A kiadós ebéd után Stockholm leghíresebb templomába, a Storkyrkanbe mentünk el – ahol komolyan, szerintem egy a millióhoz eséllyel – megnéztünk egy esküvőt. Nem elírás, részt vettünk egy idegen esküvőn hívatlanul, de ha senki sem parancsolt ki a templomból, akkor miért ne? Nagyon szép volt, bár volt pár eltérés az itthoni szertartásokkal szemben. (Csók például nem volt, pedig minden turista, aki végigmaradt, azt várta. :D )  Egy olasz éttermi mousse au chocolat, ír kávé és a királyi palota kívülről megnézését követően (utóbbi sajnos már zárva volt) elmentünk még a városházára, ami szintén nagyon érdekes volt kívül, belül.  A második napon áprilisi havazásra ébredtünk. Szerencsére hamar elállt, így első utunk egyenesen a Vasa múzeumba vitt, ahol megnéztük a hajót (330 évig volt víz alatt!). Ebédre kipróbáltuk az eredeti svéd húsgombócot. Délután a középkori múzeumban szintén szétnéztünk, majd  a városban császkálás után még felmentünk a Katarina-lifthez, hogy fentről csodálhassuk teljes Stockholmot. 


Stockholm képekben