Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Sophie Kinsella volt az, aki anno megismertette velem a chick-lit műfajt, és sajnos ő is volt, aki miatt pár évre rá elegem lett belőle. Vagyis inkább a butuska, vásárlásmániás Becky Bloomwood miatt. Szó se róla, néha érdemes ilyen limonádét is olvasni, de egy idő után könnyen megcsömörölhet az ember lánya, ha egy majdnem harminc éves nő apró-cseprő bajairól olvas (ami őszinteséggel simán megoldható lenne).  

Continue reading →

Tavaszi ajánlóim könyvekben és filmekben

Először is kívánok mindenkinek kellemes Húsvétot utólag is! 

Bár elméletileg tavasz van már, de időjárásilag még közel sincs mindig szép idő. Pedig nekem a tavasz a kedvenc évszakom, pontosan azért, mert ilyenkor az időjárás megújul, a nap kisüt és a hideg kopár világ kivirágzik. Sajnos a március eleji hosszantartó kellemesen meleg időre még várhatok, amikor végre nyugodtan kimehetek a parkba… viszont a „valódi tavaszra való” várakozás a könyv és filmválasztásomban is megmutatkozik.

Meleg évszakokban több kedvvel szoktam a könnyed, Chick-lit olvasmányok után nyúlni, ami nem is tudom minek köszönhető. Talán azért, mert az ilyen műfajú könyvek-általában- idegesítő szereplőihez több energiám van ebben az időszakban. Esetleg, ilyenkor jobban vevő vagyok a humoros, szórakoztató történetekre. Vagy, egyszerűen csak a három hónapos komor hideg napok után kell valami, ami kikapcsol, és egyben feldobja a hangulatot. Szerintem az utóbbi a legvalószínűbb.

Ugyanez vonatkozik a filmekre is. Míg télen szívesen nézek komolyabb filmeket, olyanokat, amiken el tudok gondolkodni, addig tavasz beköszöntével, sokkal inkább a könnyed, romantikus vígjátékok felé veszem az irányt. 

Utólagos észrevétel: Mozognak a lapok... :D

Continue reading →