Harry Potter története mégis folytatódik?

Avagy a James Potter sorozatról…

G. Norman Lippert: James Potter és az Ősök udvara

 

Először is. Mi ez a könyv.  
A Harry Potter sorozat folytatása, ami James Potter, az az Harry és Ginny fiának első évét meséli el a Roxfortban, pontosan egy évvel a 19 évvel később epilógus előtt. A könyv egy évet ölel fel, ugyanúgy, mint a Harry Potter, de mielőtt megkérdeznétek, a válaszom: nem. Rowling sajnos nem gondolta meg magát, nem írt folytatást a világ leghíresebb sorozatához… mert ez egy fanfiction. Egy fanfiction ami ugyanabban a világban játszódik, néhány régi ismerőssel (!), és ami mégsem Rowling tollából származik. Ennek ellenére ez egy komplett regény, ami az interneten terjed (a magyar fordítást szintén egy lelkes rajongónak köszönhetjük) viszont mégse illegális, mert Rowling miután elolvasta, áldását adta... hiszen elvileg annyira jó volt. 
Én magam egy évvel ezelőtt fedeztem fel, hogy létezik egy ilyen e-könyv, de egy ideig szkeptikus voltam a könyvet illetően. Hogy miért? Tudni kell rólam, hogy nem szeretek fanfiction olvasni. Magát a fanfiction írókat és olvasókat persze nem ítélem el, mindenki azt olvas, amit akar és olyan sem állítok, hogy egy fanfiction nem lehet jobb az eredetinél, de én attól kezdve, hogy tudom egy történetről, hogy nem az eredeti írótól származik, nem tudok elvonatkoztatni az író személyétől és nem tudom elhinni a történetet. Nem tudom élvezni, mert nem érzem „valóságosnak”, akár ugyanazok a szereplők vagy sem. Na, mindegy, ez az én problémám, viszont ettől függetlenül mégis úgy döntöttem, hogy megpróbálkozom a könyvvel. Két okból is.

Az első az, hogy az értékelések a könyvről szinte csak pozitívak voltak, másodszor meg, a lelkem mélyén - amelyik mindig is fogja szeretni az eredeti sorozatot - egyszer olyan szívesen olvasná újra ezt a Rowling által kitalált világot, anélkül, hogy tudná mi a vége.

A történetről: James elmegy a Roxfortba a Roxfort expresszel, barátokat szerez a vonaton (szám szerint kettőt), majd jönnek az iskolai órák, de persze James, ahogy apja, Harry sem, nem bír nyugton maradni és belekerül a szokásos slamasztikába.

Ez a rövidke összefoglalása a történetnek azt mutatja, hogy a regény koncepciója ugyanaz a szeptológiához hasonlítva… viszont én úgy éreztem, hogy ennek ellenére több van benne. Jamesnek, apjával ellentétben, azzal kell megküzdenie, hogy megpróbáljon Harry nyomdokaiban maradni, és ne az derüljön ki, hogy a „Nagy Harry Potternek” az első szülött fia csak egy átlagos varázsló… Mert akármit is csinál, csak csalódást okoz a Varázsvilágnak és örökre apja árnyékában fog bandukolni, hiszen mindenki nagyon is tudatában van James családját illetően. Valamint fontos jellemzője a könyvnek, hogy bár ez egy fanfiction, de az író azért hozott be új elemeket a történetbe nagy meglepetésemre. Mint például a huszonegyedik századi csúcstechnológiának köszönhetően az iskolában új tárgyakat is tanítanak, mint a technomancia. Vagy, hogy kiderül a Roxfortba erre az iskolai évre egy amerikai iskola delegációja érkezik.

Megemlítenék egy fontos jellemzőjét ennek a könyvnek. A politikai harcok. Rowling könyve nem hiába lett kedvence gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, hiszen hiába játszódott egy kitalált varázsvilágban, ahol a jó és a rossz örök küzdelme folyt, a pitiáner politikai húzások és csínyek, ami mondhatni inkább a mugli világra jellemző, az meg jelent ebben a mágikus világban is. Hiszen „ A Mágia Hatalom”. És ahogy ez a vonása az eredeti sorozatnak megoldódott köszönhetően Voldemort bukásának, folytatódik a James Potter sorozatban. Hiszen mi történik a bukottakkal, amikor minden odalesz? Nincs már veszteni valójuk, tehát jöhetnek a rágalmazások, kételkedések Voldemort eredeti célját illetően, hiszen ki emlékszik már egy húsz évvel ezelőtt történt eseményre? És persze az a „rossz”, aki életben maradt, tehát rágalmazzuk meg magát Harryt ezzel is befolyásolva a tudatlan fiatal és naiv varázslókat, akik mit tudhatnak a múlt eseményeiről. Jamesnek és Harrynek tehát a régi Mardekárosokkal is szembe kell nézniük és azzal a ténnyel, hogy lehetséges, Voldemortnak mégis volt egy örököse, aki még ma is köztük jár?

A fő gonosz ebben a könyvben is megjelenik, akivel James és társai szembe kerülnek, de aki számukra és az olvasók számára is fog még meglepetést okozni.

Az új generáció

Összefoglalva, én, mint nagy Harry Potter rajongó tényleg kellemesen csalódtam ebben a fanfictionben. Nem, nem azt mondom, hogy jobb lett, mint az eredeti, de Lippertnek tényleg sikerült egy jó minőségű, a Harry Potter világához hű regényt megírnia.  A legnagyobb pozitívuma pedig az, hogy az író képes volt egyszerre lojális maradni Harry Potter eredeti történetéhez és Rowling írói stílusához, valamint hozzáadni a saját maga értékeit, gondolatait a regénybe, ami nagy szó.  Hiszen hány fanfiction író kap elismerést magától az írótól?

Kiknek ajánlom? Azok a HP rajongók, akik imádják a fanfictionöket, nem félnek attól, hogy „meggyalázzák” az eredeti Harry Potter világot, és akik szeretnének még egyszer elolvasni úgy egy Harry Potter könyvet, hogy nem tudják előre a végét. Mert ez tényleg jó érzés. :) 

Amit nagyon szerettem benne: Azt az érzést, amikor még egy könyv erejéig visszakaphatom Harry történetét és a Roxfort világát, felbecsülhetetlen. 

Ami kívánnivalót hagy maga után:  Voltak benne furcsább fordulatok, amelyeken néha elgondolkodtam, hogy most ezt az író tényleg így gondolta-e, de ebből igazán nem volt sok. 

Kedvenc karakter: Ted(dy) Lupin, Tabitha Corsica

Borító: 5/4

Pontozás: 5/4,5