Szerintem megegyezhetünk abban, hogy Agatha Christie Tíz
kicsi négerje abszolút közösség kedvenc a krimik közt. Mindenki, akitől
hallottam, hogy olvasta, imádta. És nincs is ezen mit csodálkozni. Még akkor
is, ha a Tíz kicsi néger azon kevés Christie könyvek egyike, amiben nincs egy
Poirot - aki szereti megdolgoztatni a szürke kis agysejteket, vagy egy Miss
Marple - egy hóbortos kisvárosi öreg néni -aki megunva a szomszédok kipletykálását,
inkább magándetektívnek áll szabadidejében. A sztori ugyan egyszerű, de egy
tízfős csapat fokozatos legyilkolása egy olyan szigeten, ahonnan nincs menekvés,
annál izgalmasabb és rémisztőbb. Még belegondolva is. Míg a végső megoldás
kivételesen kikövetkeztethető (spoiler – a bíró, aki utoljára istent játszik és
elítél embereket a saját módszerével), bár nekem mint mindig, nem a gyilkos
volt az utolsó tippem.
A regényt én már jó pár éve elolvastam – valamikor, a
könyvmolyságom hajnalán - de az adaptáció
híre felvillanyozott, főleg, amikor kiderült, kik azok a színészek, akik önként vállalkoztak arra, hogy sorra legyilkolják őket. Plusz, a BBC gyártmányaként nem
könnyű csalódni, gondoljunk csak a Sherlockra, Jane Eyre-re vagy a Büszkeség és
balítéletre.
Ami miatt először tartottam az adaptációtól, hogy
megváltoztatják a végét a sztorinak. Láttunk már ilyet ennél a Christie
történetnél. Szerencsére nem történt ilyesmi, de tény, hogy a végén én már azt
sem bántam volna... aminek persze semmi köze Aidan Turner karakteréhez.
*határozottan próbálja tagadni* Az a kevés változtatás, ami nekünk magyaroknak
szokatlan, mint például a tíz kicsi katona, szerintem rendben volt, hiszen
eleve többféle változat létezik négerrel, indiánnal vagy katonával.
Minisorozatként teljesen megállta helyét a történet.
Sikerült egységesen elosztani az izgalmakat mind a három epizódra, meghagyva
persze a végére a legdrámaibb és legintenzívebb jeleneteket. Nem volt nagyon
gyors, de sikerült teljesen könyvhű atmoszférát teremteni, eredeti angol
tájakkal és hangulatteremtő operatőri munkával. A véres krimiszál mellett pedig
volt egy meglepetés románc, persze nőként nem panaszkodok rá. :D
A castinget nagyon jól eltalálták, minden színész, akit
szerettünk máshol, mint Mr. Rochester, Tywin Lannister vagy Ross Poldark, itt
is kiváló alakítást nyújtott. Bár a könyvből nem emlékszem már részletekre, de
szerintem sikerült még érdekesebb jellemvonásokkal felruházni a szereplőket, vagy
legalábbis kiemelni azt, hogy mennyire különbözik ez a tíz idegen, akiket egy
bizonyos levél „véletlenül” összehozott.
Összefoglalva a történetet, a BBC-nek sikerült egy minőségi
sorozatot összehoznia - mondjuk egy Agatha Christie alapanyaggal, szerintem ezt el
is várhatjuk. Mindenesetre, megint megjött a kedvem ahhoz, hogy újra kézbe vegyem kedvenc krimimet.
Pontozás: 10/9
