Kiera Cass: A Párválasztó

Mi történik, ha összeturmixolunk egy futurisztikus világba helyezett monarchikus birodalmat a kereskedelmi csatornák agysejt csökkentő „celeb vagyok, feleséget keresek” reality show-ikkal? Párválasztót. Úgy bizony.

A történetről: Harmincöt lány. Egy korona. Egy lehetőség, ami az életben csak egyszer adódik. A Párválasztóban részt vevő harmincöt lány számára ez életük legnagyobb esélye. Egy lehetőség arra, hogy kiszabaduljanak abból az életből, amibe beleszülettek. Hogy belépjenek egy világba, amiben csillogó ruhákat és felbecsülhetetlen értékű ékszereket hordanak. Hogy palotában lakjanak és a csodás Maxon herceg szívéért vetekedjenek egymással. 

America Singer számára azonban kész rémálom Kiválasztottnak lenni. Azt jelenti ugyanis, hogy hátat kell fordítania titkos szerelmesének, Aspennek, aki egy alsóbbrendű kasztba tartozik.El kell hagynia az otthonát, hogy beszálljon az ádáz közdelembe egy koronáért, amire nem is vágyik. Egy palotában kell élnie, amit a lázadók erőszakos támadásai fenyegetnek állandóan. Aztán America megismeri Maxon herceget. Lassan megkérdőjelezi addigi terveit, és rádöbben arra, hogy az élet, amiről mindig is álmodott, talán köszönő viszonyban sincs a jövővel, amit korábban még csak el sem képzelt volna.

Celeste (Flox rajza)

Féltem ettől a könyvtől, mert a fülszöveg alapján egy teljesen kiszámítható történettel állunk szembe, amely sok más vélemény alapján egy kicsit Éhezők viadala, egy kicsit tündérmese, miközben maga cselekmény abból áll, hogy egy lány részt vesz, a már említett „keresem a Nagy Ő-t” helyi műsorban - persze nem szó szerint így hívják- és ahol maga a trónörökös a főnyeremény. A trilógia befejezése pedig nagy valószínűséggel az lesz, amiről mindenki tudja,hogy mi, így nem csoda, hogy kételkedtem abban, hogy vajon mennyire tudja fenntartani a figyelmemet… Visszaemlékezve, mégsem így történt.

Mert úgy tűnik, a történet legkockázatosabb része lett pont a regény erőssége. Hihetetlen, mennyire fenntartotta az érdeklődésemet, aminek köszönhetően mindig tudni akartam, hogy mi történik a következő oldalon. Közben pedig teljes mértékben könnyen és gyorsan olvasható, de ez az eseményeknek is köszönhető. Nincs benne véres akció, de mégis izgalmas, és még a kiszámíthatósága ellenére is néhol meglepő vagy fordulatos.

Illéa, mint a történet helyszíne érdekesen van felépítve, mert egy disztópiás jövőben létező királyságról van szó, ahol a korábbi uralkodók a társadalmat nyolc kasztra osztották fel. Bár az írónő nem bontotta ki teljesen ezt a szálat, de az elejtett megjegyzések a lázadókról azt hagyják feltételezni, hogy a következő részben még többet kapunk majd Illéa politikai helyzetéről, meg a világ felépítéséről.

Fanart: Celeste, Marlee, America, Maxon herceg és a királyi pár

America, a regény főszereplője szimpatikus karakter volt, és bár egyelőre nem mutatott tanúbizonyságot arról, hogy olyan nagy túlélő lenne, mint például Katniss, de egyáltalán nem elkényeztetett és a világhoz való hozzáállása is remek. Egy dolog kivételével, ez pedig a szerelem.

Spoilerveszély!

Újabb szerelmi háromszög. Rendben, itt valahol a romantikus szálnak sokkal fontosabb szerepe van, mint egy normális fantasy regénynek, hiszen az Aspen-America-Maxon hármas szolgáltatja a napi izgalmakat, miközben mindenki azon kattog, America kit választ? Másrészt pedig, az Aspennel való kapcsolata több meglepetést okozott, mert a fülszöveg tüzetes elolvasása nálam kimaradt, így eszembe se jutott, hogy America úgy fog menni a Párválasztóba, hogy van most már egy exbarátja, akit csak el akar felejteni. Ami ezek után viszont nem tetszett, hogy a regény végére Cass újra behozta Aspent a képbe, így megint tanúi lehetünk a szokásos idegölő huzavonának America szerelmi életében. Ugyanis ott van még Maxon herceg. Aki helyes, aranyos (egy kicsit Peetás) és bár nincs annyira kidolgozva, hogy azt mondhassam, az ő karakterébe teljesen beleszerettem, ami miatt neki ezer százalékig neki drukkolok… de mégis szimpatikusabb. Ráadásul sokkal több esélyt látok Americával kapcsolatban számára, mint Aspen számára.

Összességében nézve, a Párválasztó az– igazán elenyésző – Éhezők viadalás hasonlóságok ellenére is fenomenális volt. Egy olyan trilógia kezdete, ami száz százalékban szórakoztató, és amire valami furcsa oknál fogva még azt is elmondhatod, hogy kegyetlenül jó. Tényleg az volt.

Kiknek ajánlom? Mindenkinek, aki valaha elgondolkodott azon, milyen lenne hercegnőnek lenni. Valamint azok számára, akik szeretik a habos, szeretnivaló báli ruhás regényeket cuki hercegekkel. 

Amit nagyon szerettem benne: Azt az érzést, hogy a történet kiszámíthatósága ellenére is mennyire mégsem volt kiszámítható. 

Ami kívánnivalót hagy maga után: A szerelmi háromszög visszahozása a regény végén, szerintem nem a legjobb ötlet volt. Valamint... America neve. Oké, hogy a keresztneve egy kontinens, de még a család neve Singer is? Ez egy csöppet túlzás... 

Kedvenc karakter: America, Maxon

Borító: 5/5 

Pontozás: 5/4,5 - Bár szívesen adtam volna maximum pontszámot, mert a maga szórakoztató kategóriájában nagyon kiemelkedő, de van egy olyan megérzésem, hogy a következő kötetek ennél csak jobbak lesznek. Legalábbis reméljük. :)