Avagy a Szépség és a Szörny… űség igaz története
Esküszöm, hogy szeretni akartam. Már előre elterveztem, hogy
új kedvenc sorozatot avanzsálok, hiszen elsőre ebben a sorozatban minden benne
volt, amit szeretek. Komolyan, a kezdés előtt kizárólag már csak pozitív
kommenteket néztem, hogy megelőzzem az esetleges befolyásoltságot. És akkor
jöjjön az a három bizonyos dolog, ami miatt nagy reményekkel kezdtem neki:
1) a romantikus krimi szál
2) a szimpatikus főszereplők
3) a jó alap sztori, ami ráadásul a Szépség és a Szörnyeteg
meséjén alapul
Tudni kell rólam, hogy romantikus alkat vagyok, így minden
jöhet, amiben van szerelem, de soha sem a nyálas fajtából. A krimi rész ötlete
is nagyon jó volt, így legalább volt egy ellensúly a romantikus szállal
szemben. A színészek első blikkre jónak tűntek, ráadásul a Szörnyeteget egy
olyan pasi játssza, aki rengeteg nőnemű nézőnek bejön, sokszor már csak miatta
is nézik ezt a sorozatot. Az alapötletet nézve pedig… ez az, ami rögtön
meggyőzött, hogy mégiscsak vágjak neki. Imádom a modernizált meséket, Szépség
és a Szörnyeteg Disney meséjével egyetemben… Reményeim viszont az első két
résszel szertefoszlottak.