2014. március 14.

Nem csak kockáknak: Wreck-it Ralph minikritika

Megmondom őszintén, én már jó ideje nem vagyok oda bármiféle számítógépes játékért. Voltak korszakaim, amikor csak és kizárólag netes játékokkal játszottam, majd jött a Sims és a kvízes játékok, de ezek az idők mind elmúltak. Pontosan ezért, nem is érdekelt a Rontó Ralph. A főhős egy számítógépes játék rosszfiúja? Ebből én már kinőttem… Pár napja viszont éppen ment a tévében, és mivel tudtam, hogy Disney, ráadásul a Tangled alkotói készítették, így adtam neki egy esélyt. 

Amitől elsősorban féltem, hogy a film tele lesz a számítógépes játék grafikájával. De szerencsére, minden tekintetben kellemesen csalódtam.  Ugyanis kaptunk egy nagyon jól felépített történetet érdekes karakterekkel, kiváló animációval és rengeteg csavarral. 


A film cselekménye kissé klisésen indul, amikor is Wreck-it Ralph, a Fix-it Felix játék rosszfiúja eldönti, hogy csak azért is jó szeretne lenni. Ennek érdekében egy medál megszerzését is elvállalja, ami azzal jár, hogy be kell jutnia egy másik játékba és ott eljátszani a jófiút, aki, ha nyer, megkapja a medált. Sajnos az egész medálszerzés végül rosszul sül el, mert a Sugar Rush játékba kerülve tudtán kívül elszabadít egy időzített vírust, ő pedig kénytelen szövetséget kötni a medál megszerzésért, Vanellope-al, a programhibás autóversenyző kislánnyal.  

A történet cselekménye időközben két részre bomlik. 
Az egyik szálon Ralph, Vanellope-al együtt azon ügyködik, hogy kijátszva a gonosz King Candyt (magyarban Nasikirályt) bejuttassa a kislányt az autóversenyre, ahonnan eredetileg ki van zárva. Ezt a részét filmnek azért szerettem nagyon, mert szépen bemutatta azt, hogyan válhat egy kényszer szövetség barátsággá. Mind Ralph, mind Vanelloppe a saját játékában kitaszított vagy csodabogár, mégis megvolt mindkettőjükben az, hogy meglátták a másikban a jót. 


A másik szála a filmnek az, amint Fix-it Felix, természetéből fakadóan megpróbálja kijavítani Wreck-it Ralph elkövetett hibáit és visszahozni Ralphot a saját játékába. Ennek érdekében társul Calhoun őrmesterhez, akinek célja, hogy megállítsa a vírust a Sugar Rushban. Felix természetesen beleszeret a badass őrmesternőbe, de Calhoun már csak azért sem szeretné beadni a derekát, mert már volt egy rossz tapasztalata szerelmi téren. (És természetesen a magasságkülönbség a nő javára, sem segít Felix helyzetén. ) Ami igazán tetszett ezekben a részekben a behozott romantikus szálon kívül, maga a két mellékszereplő karaktere. Nem gondoltam volna, hogy Felixnek nagyobb szerep jut, mint a kötelező jófiú karakter a háttérben, de mégis így volt, ráadásul igazán humorosak és aranyosak volt az udvarlási próbálkozásai. Míg az őrmesternő tragikus múltjának bemutatása volt nagyon eredeti ötlet a készítők részéről.

A film befejezése izgalmas és akciódús volt, de elsősorban hihetetlen fordulatos. A legfőbb csavar természetesen a fő gonosz tényleges kiléte, egy olyan karakter, akire senki sem gondolt, én legalábbis biztosan nem. Vanellope száműzetésének igazi okát viszont sikeresen eltaláltam, ilyen is rég volt.  


Összességében igazi filmes élmény volt. Mert egy hihetetlenül egyedi alapötletet kaphattunk, jól kidolgozott szereplőkkel és jelentős jellemfejlődéssel, míg a látványvilág terén a minőségi animáció, keverve a számítógépes játékgrafikával tette teljessé ezt a nem mindennapi Disney-mesét. 

Pontozás: 10/9


Share:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése